Iskolakezdés... Sok gyerekben ez a nap félelmet kelt, de számomra az év azon pontja, amikor visszamehetek a pajtásaimhoz, akik valamiért egész nyáron nem hívtak vagy írtak vissza. Cangával mentem első nap a suliba, táskámmal, amiben egy üzenőfüzet, tollak, valamint aznapi uzsonnám volt megtalálható. Az egész nap egy hosszú osztályfőnöki órából állt, megismerhettük az órarendünket (hétfőn csak 6 óra nemáár xd) majd mindenki beszámolót tartott a nyaráról. Engem ági néni valamiért kifelejtett, nem számolhattam be a számos kalandról, élményről. Az első szünetben az évfolyamtársaim kiborították a táskámat, ameddig a wc-n voltam a kis hólyagom miatt. Az uzsim eltűnt, a füzetemben sok lapon pénisznyúlványok rajzolódtak, a tollaim szétszerelve hevertek a földön. Már megszoktam, hogy genyóznak velem, most legalább nem agyabugyáltak el, azt a második szünetre tartogatták. Az iskolai csapvíz szerintem túl vízköves, majd mintát veszek és eredményeimet jelenteni fogom. 3 óra elteltével mindenki hazamendegélt, én még maradtam és beköszöntem pár tanárnak, szegény Irénke néni nyugdíjba vonult, úgyhogy kihéveztem hozzá szentendrére, jót beszélgettünk. Nap végén elkezdtem olvasgatni az éves anyagot, számomra ez már fityfene, múlt évben a faktokon ezek már voltak. :( Este megetettem a madaraimat és 8-kor már az ágyban voltam. Anyukám elmesélte a rút kiskacsát és sikerült álomra szenderülnöm. Reggel nem voltam fáradt!!!

Üdvözlettel,

Szabó Walter

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.